Manuálterápia a vállízület mozgástartományának helyreállítására

A vállízület az testünk talán legösszetettebb és legmozgékonyabb ízülete, ami hatalmas mozgásterjedelemmel rendelkezik. Azonban éppen emiatt van az, hogy hajlamos sérülni, ami mozgásbeszűküléshez és krónikus panaszokhoz vezethet. A mozgástartomány csökkenése több okból is kialakulhat, ilyen a műtét utáni állapot, a túlterhelés, a helytelen testtartást, valamint a hosszan tartó inaktivitás. Ezekben az esetekben hatékony megoldást nyújthat a manuálterápia, amely visszaállíthatja a váll funkcióját.

Miért szűkül be a váll mozgástartománya?

A váll mozgásbeszűkülése a legtöbb esetben nem egyik napról a másikra keletkezik, sokkal inkább egy lassan kialakuló problémáról van szó. Előidézheti egy rossz mozdulatból származó sérülés, egy részleges izomszakadás, egy szalagsérülés, vagy akár a statikus munka is. Utóbbi egyre gyakoribb probléma, hiszen az emberek nagy része a számítógép előtt tölti a napját, ami hatással van a vállizmok működésére. Az ízületet alkotó izmok rugalmassága viszont idővel csökkenhet, ha nem mozgatjuk rendszeresen a teljes tartományban. Ebben is fontos szerepet játszhat a manuálterápia a Gyógytornászom (0630 505 0503; 1055, Bajcsy-Zsilinszky út 72.) szerint, hiszen a mozgásbeszűkülést gyakran kíséri fájdalom, ami tovább rontja a problémát. A beteg ugyanis ösztönösen kíméli a vállát, ezáltal még nagyobb mértékben csökken a mozgás. Az egészből egy ördögi kör alakul ki, amit manuálterapeuta nélkül lehetetlen helyrehozni.

Hogyan segíthet a manuálterápia?

Mindenekelőtt tisztázzuk, hogy mi is a manuálterápia. Ez egyik olyan kezelési módszer, amely a mozgásszervi problémákra lett kifejlesztve. Ennek során a terapeuta kézzel végzett fogásokkal, mobilizációs és manipulációs technikákkal dolgozik. A cél, hogy oldja a mozgás beszűkült ízületeket és lágy részeket, csökkentse a fájdalmat, valamint helyreállítsa a normál funkciókat.

A folyamat egy részletes vizsgálattal kezdődik, aminek során megnézi az aktuális állapotot, a mozgástartományt, felméri az izomerőt, a testtartást, az esetleges kompenzációs mozgásokat. Ezt követően készít egy személyre szabott kezelési tervet, ami a vállízület mellett a nyak, a lapocka, és a mellkas területére is kiterjed. Ezek a testrészek ugyanis szorosan együttműködnek a vállmozgások során.

A módszert többféle megoldást kínál a váll regenerációjára. A lágy rész mobilizáció például oldja a feszes izmokat, inakat, javítja a vérkeringést, segíti a szövetek rugalmasságának visszanyerését. Az ízületi mobilizációs technikák pedig célzott, finom mozdulatokkal növelik a vállízületben a csúszó- és gördülőmozgásokat, ami lehetőséget ad a mozgástartomány növelésére.

A terapeuta gyakran kitér a lapocka körüli izmok aktiválására is, hiszen ezek azok, amelyek stabilizálják a vállakat. Amennyiben ez nem megfelelő, a váll túlterhelődik, ami ismét problémát okozhat. A manuálterápia tehát nem csak egy passzív kezelés, sokkal inkább egy aktív részvételt igényel a beteg részéről, mindezt célzott gyakorlatok formájában.

Mikor lehet hasznos megoldás?

A manuálterápia számos esetben megoldhatja a problémáinkat. Ilyen a befagyott váll szindróma, amely bár lassan alakul ki, jelentős mozgáskorlátozottsággal és fájdalommal jár. A tok lazítására van szükség, amiben a manuálterapeuta segíthet a leggyorsabban. Másik ilyen betegség a rotátorköpeny sérülés, a részleges szakadás vagy túlterhelés, aminek kapcsán a környező struktúrák mobilizálásával hatékonyan javítható a funkció.

A manuálterápia emellett vállműtét után vagy poszturális problémák esetén is hasznos lehet. Előbbi kapcsán a hegesedés, a letapadások, a mozgáskorlátozottság oldásában kap kiemelt szerepet, míg utóbbinál az előreesett váll, a görnyedt tartás kapcsán segíthet a hátizom és a mellizom egyensúlyának helyreállításával.

Hogyan zajlik a kezelés?

Az első lépés mindig egy részleges állapotfelmérés. Ezt követően a szakember kiválasztja a megfelelő mobilizációs technikát. Persze előfordulhat, hogy változtatásra van szükség a kezelés során, de általánosságban egy a cél, amit igyekszik elérni. A gyakorlatok lehetnek lassú, ritmikus mozgások, amelyek célja a szövetek nyújtása, illetve az apró, precíz mozgások és húzások, amik az ízületi felszínek közötti mozgást segítik elő. De jó hír, hogy mindez fájdalommentes, maximum átmeneti kellemetlen érzést lehet tapasztalni. A kezelések száma és azok gyakorisága pedig attól függ, hogy mennyire súlyos a probléma. Enyhébb esetekben akár 4-6 alkalom elég lehet ahhoz, hogy változást tapasztaljunk. Krónikus problémáknál persze hosszabb folyamatra számíthatunk.